Triarkák Palotája

Az álarcok mögött

Volantis hatalmas és gazdag városa mindig is titokzatos volt. A rabszolgák csontjaira épült város..Sok megnevezése volt ennek a nagy, híres és hírhedt ősi városnak. A rabszolgatartó nagyurak a labirintusaiban élik fényűző pompázatos életüket, alattuk az utcákon rabszolgáik a nyomorban tengetik szánalmas napjaikat. Ez így volt, és így is lesz még nagyon sokáig. A küzdővermek is mind tele voltak vérmesebbnél vérmesebb harcosokkal, akik csak az életükért és a Triarkák szórakoztatására küzdenek.
Viszont a városban most felbolydult valami..Valami olyan mozgolódás jött elő, ami a várost rettegésben tartotta. Úgy tartják, hogy néhány rabszolga összefogott és megalapítottak egy rendet. A mestereik életére törtek és többet meg is gyilkoltak. Kegyetlenül fellógatták őket fejjel lefelé a város falain, és hagyták, hogy elvigye őket a hosszú és fájdalmas halál. A város erői nem erre lettek kiképezve, ők csak egyszerű katonák, parancsot teljesítik persze, de nem mindig látnak a dolgok mögé. Nyomot olvasni, és azután eredni nem nagyon tudnak. Elyo, Volantis Főparancsnoka ezért járult a triarkák elé, és kérelmezte egy kisebb zsoldoscsapat felvételét. Az ifjú zsoldosra és csapatára esett választása, hiszen nem akart túlságosan sokat fizetni.
Úgy tartották, hogy az Arany Kompánia és hasonló hatalmas sereget rengeteg pénzért lehetett felbérelni, és emellett kíváncsi is volt a feltörekvő zsoldoscsapat rátermettségére is.
Darion Rysen, a nem rég még küzdőveremben lévő kapitány járult Elyo elé, aki már türelmetlenül várta őt:
- Na végre, hogy itt vagytok, azt mondtátok egy nap alatt itt vagytok nem? Ezekben a zsoldos kutyákban meg sem lehet bízni.- köszöntötte vendégeit elég nyersen a Főparancsnok.
A az egyik triárka intette le forrófejű első emberét.
- Bocsánat uraim, kicsit rossz napja van Elyonak...csak úgy mint általában..Na mindegy a problémánk nem várathat magára. Egy csapat szutykos rabszolga a városunkat rettegésben tartja...A hatalmas Volantist! - csapott trónjának karfájára, majd folytatta- Ahogy a nép visszhangját hallom, úgy nevezik magukat, hogy Selyem Kendősök. Valamilyen anyaggal átitatott kendőjük van amivel elkábítják áldozatukat, majd fellógatják őket a fejjel lefelé.. Még csak kisebb urakra csaptak le, de attól tartok, hogy el kezdik itt gyilkolászni a főurakat is. Arra lennénk kíváncsiak, hogy hány embered van ezeknek a férgeknek kiirtására, és mi a terved?
Fejezte be és várta az ifjú kapitány válaszát...